A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek felelőtlen tevékenysége okozza.A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;

  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi(*);

  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;

  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a szabadtérben tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;

  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;

  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. Idén országosan eddig mintegy 900 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, csak az elmúlt hétvégén 259 alkalommal. Szinte valamennyi eset megelőzhető lett volna egy kis odafigyeléssel.

Nyáron a tartósan csapadékmentes, száraz, meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar- és tűlevélréteg, illetve a felhalmozódott, száraz gallyak és ágak könnyen lángra kapnak, többnyire a felelőtlenül meggyújtott tüzek miatt. Ezek a káresemények júniustól augusztusig mondhatók jellemzőnek. Ebben az időszakban főként a fenyőerdők vannak veszélynek kitéve, mert az aszályos időben egy kisebb avartűz is könnyen koronatűzzé fejlődik bennük.

A tüzek jelentős százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. Többnyire a gondatlanság áll a háttérben, de igen nagy számban vezethetőek vissza szándékosságra, ilyen például a tarló és a nád égetése, valamint az utak melletti területek, valamint a legelőnek használ területeken a száraz növényzet meggyújtása. Sok esetben a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék égetéséből keletkezik nagy kiterjedésű tűz. Területünkre jellemzőek a vasútvonalak mellett a töltésoldalban keletkező tűzesetek.

Nagyon fontos a szabadtéri tüzek megelőzése, ezzel kapcsolatosan

  • A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 27.§ tiltja a nyílt téri hulladékégetést, valamint a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését.

  • A hulladékégetést az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják. Amennyiben a településen nem készült ilyen szabályozás, a település kül - és belterületein a növényi hulladékégetés tilos.

  • Az égetést az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó írásban kiadott engedélyben felsorol szabályok szerint, körültekintően kell elvégezni.

 

2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozóan:

  • 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik(*), a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
  • 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

 


 (*) Mindez kiegészül azzal, hogy Kapospulában és Alsóhetényben az avar és a kerti hulladék égetéséről szóló jelenleg hatályos  15/2011. (XII.14.) önkormányzati rendelet szerint :

  • 3.§ (1) A kerti hulladékot elsősorban újrahasznosítás útján kell kezelni. A kerti hulladék elégetésére csak akkor kerülhet sor, ha más újrahasznosítási lehetőség nem alkalmazható.
  • (2) Az avar és a kerti hulladék elszállítására igénybe vehető a települési szilárd hulladék elszállítására szervezett helyi közszolgáltatás is, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.
  • (3) A lakosság érdekeit figyelembe véve, a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és a kerti hulladék égetése minden évben kizárólag október 1. és április 30. napja közötti időszakban megengedett.
  • (4) Az égetést a meghatározott időszakban, minden héten szerdai napokon lehet végezni.

 

 

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen:

1. Az engedélyezés tárgya

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell. A kérelemminta, valamint bővebb információ az igazgatóság honlapján érhető el.

Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja - mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) - és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

Egy kérelmen egy darab 10 hektár, vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes - az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes - katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le. Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

II. Belterületi szabadtéri égetés

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály - így különösen önkormányzati rendelet - megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

A tűzoltóságok és a katasztrófavédelem is mindent megtesz az ezzel kapcsolatos tájékoztatók terjesztésével az országos és megyei média (újságok, televíziók) segítségével, de fontos lehet az önkormányzatok közreműködése is.

 

A hír a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján ide kattintva ugyancsak elolvasható.